Fogápolás

Fogágy betegség és tünetei

A fogágy betegséget, ha nem veszik komolyan, az a fog elvesztéséhez vezethet. Sőt bekövetkezik az ínysorvadás is. Ezt a fajta betegséget un. némabetegségnek is nevezik, mert a kezdeti fázisában szinte észrevehetetlen. Nem kíséri semmilyen fájdalom, nem észleljük. Ha mossuk a fogainkat és utána fogínyvérzést tapasztalunk, azt már a kezdeti jelekhez sorolhatjuk. Ha már komolyabban lép fel a betegség, akkor egyre súlyosabb problémák merülhetnek fel. A következő tünetek felmerülésénél forduljunk fogorvoshoz: ha duzzadt a fogínyünk, gyulladásban van, ha a szánkban sebek vannak, ha a fogínyünk vörös vagy lila színű. Továbbá előjele lehet az, ha a fogaink hosszabbnak tűnnek, mert az ínyünk visszahúzódik, ha szájpenész lép fel, vagy éppen a fogak között a rések megnagyobbodnak. De más előjelei is lehetnek ennek a betegségnek, például a laza fogak, ha gennyes a fogak közötti rész, vagy ha rossz a szánk íze hosszabb ideig.

Mi lehet az oka a fogágy betegségeknek?

Természetesen a baktériumok is nagy szerepet játszanak a kialakulásában, de emellett a dohányzás vagy valamilyen gyógyszerek használata is okozhatja. Továbbá különböző genetikai rendellenességek vagy a rossz szájhigiénia, stressz, rossz táplálkozás, de okozója lehet a fogselyem használata is. Ahhoz hogy a megfelelő higiéniát biztosítsunk fogaink számára, nem elegendő csak a fogmosás. A fogselyem használata is nagyon fontos. Még pedig azért fontos, mert a fogak közötti réseket csak a fogselyem használatával lehet rendesen megtisztítani. Úgy, mint a fogmosást, a fogselyem használatát is mindennapivá kell tennünk. Használatának sok előnye is ismert. De tudnunk kell azt is, hogy hogyan kell rendesen és megfelelően használni a fogselymet. A fogselyemmel nem szabad furakodni. Kb. 50cm-nyi fogselyemnek a nagyobb részét tekerjük fel a középső ujjunkra, a maradék részét pedig a másik középső ujjunkra. Ha végezzük a tisztítást, akkor egyszerre csak egy fogunkkal törődjünk. A megmaradt, fel nem tekert rész, 3-4cm kell hogy maradjon. A fogselymet a fogak közötti ínyszélig kell lehúzni, s lekaparni vele a lepedéket. A fog minden oldalát át kell dörzsölni a fogselyemmel. Egy darab használatlan részt le kell tekerni a következő fog számára. Nagy figyelmet kell fordítanunk a leghátsó fogakra is. A bölcsességfogaink a leg utolsóak a sorban, vagyis a nyolcadik helyen állnak. A bölcsességfogak 18 és 25 éves kor között szoktak kibújni, amikor is az emberek a legfogékonyabbak az új iránt. A bölcsességfog sok problémát okozhat, ha már kibújt. A következő sorokban arra szeretnénk választ adni, hogy a bölcsességfogaknál mire kell a legfőképpen figyelni, hogyan kell tisztítani, stb. A legnagyobb fogak általában az alsó bölcsességfogak. Alakja eltérő lehet, általában az előtte álló őrlőfogakra hasonlít. A bölcsességfogak általában nem töltenek be nagy szerepet az étkezés során. Sokszor a többi fogakkal nem is érintkeznek, nem tudjuk használni őket evés közben. A bölcsességfogak gyökere lehet rövidebb és hosszabb is az átlagosnál. Olyan bölcsességfog is ismert, amelynek több gyökere van, mint három. Ha ez így van, akkor az adott fog általában nagyobb, az átlagosnál. Ha ilyen fogunk van, akkor érdemes még az elején eltávolítani, amikor a gyökerei még nem olyan erősek. Ez általában a 18 és 20 év körüli korosztályra jellemző. Általában az ilyen fogak gyökerei szerteágazóak és az eltávolításuk után nagyobb a gyógyulási időszaka is. A gyökérkezelés az ilyen fogak esetén nem igazán hajtható végre. Egyrészt mert rossz helyen vannak és nem jó a gyökérlefutásuk.